Az egyszeri kutató, aki 1930-as években gyógyszertani kutatásaihoz fogott néhány hörcsögöt a szíriai Aleppo-hegység lejtőin, álmában sem képzelte, hogy azok a példányok néhány évtizeddel később ennyi és ilyen sokféle hobbiállat őséivé válnak

                                                   .

Laboratóriumi körülmények között rendkívül gyorsan szaporodott ez a néhány állat, a Jeruzsálemi Egyetemen egy év alatt több mint 150 utóduk született. Nem sokkal később egy párt Nagy-Britanniába csempésztek, ahol szintén kutatási célokra használták őket, majd néhány évvel később a Londoni Álltakert is szerzett néhány példányt. Rendkívül szapora természetük miatt 1937-ben már megjelentek hobbiállatként is, sőt ekkor kezdődött az amerikai hobbiállattartók meghódítása is.

A szíriai aranyhörcsögöt övező egyre növekvő népszerűség folytán 1948-ban megjelent a faj a kiállítsokon is. Szaporaságuk csak tovább növelte sikerüket, és nemsokára még szélesebb körökben váltak ismertté, amit elősegített a világon az első angliai, majd azt követően egy második, alabamai tenyészet megalapítása is. Ezek és a hozzájuk hasonló létesítmények képesek voltak arra, hogy a világszerte megnövekedett igényeket kielégítsék.

Nemrégiben a Phodopus törpehörcsögfajok is rendkívül népszerűvé váltak, manapság már ezeknek is számos változatát tenyésztik. A világon élő 24 hörcsögfaj közül még egynek, a kínai törpehörcsögnek (Cricetulus griseus) sikerült a tenyésztők és a hobbiállattartók érdeklődését felkeltenie. Ez utóbbi faj már 70 évvel ezelőtt megjelent Nagy-Britanniában, de - csakúgy, mint a többi törpehörcsögfajt - csak az 1970-es években kezdték el szélesebb körben tenyészteni.