Fajok és elterjedésük A kereskedelem 85%-a következő 11 fajra korlátozódik: A szubtrópusi és trópusi tengerek sekély, part menti vizeiben számos korallfaj alkot telepeket, úgynevezett korallzátonyokat. Ezek rendkívül összetett és sérülékeny társulások, amelyeket a vízminőség romlása, a hajóforgalom és a turizmus egyre növekvő mértékben veszélyeztet. A CITES II. függelékébe több mint 200 korallfaj tartozik. A fontosabb csoportjaik a következők: Kék korallok (Coenthecalia) Orgonakorallok (Tubiporidae) Feketekorallok (Antipatharia) Kőkorallok (Scleractinia) Tűzkorallok (Milleporidae) Hidrokorallok (Stylasteridae) A sekély trópusi tengerekben elő óriás kagylók (Tridacnidae) 9 faja került be a CITES II. függelékébe. Korallokból, óriás kagylókból készült termékek Leggyakrabban tengerparti piacokon vagy ajándékboltokban lehet kapni egész vagy letört koralldarabokat. Ékszereket is készítenek korallokból. Az óriás kagylók is közkedvelt turistaajándékok. Behozataluk viszont engedélyhez kötött. Az akvaristák mint ún. élő követ (élő korallt) hozzák be tengeri akváriumok díszítésére. Legtöbb országban tilos a korallokat megrongálni vagy a korallzátonyokból darabokat letörni, begyűjteni. A CITES hatálya alá tartozó korallok megvásárlása is tilos! Kereskedelem Indonézia a világ legnagyobb korallszállítója, 1995-ben 1 155 000 darab korallt exportált. A korallok legnagyobb része az USÁ-ba kerül, míg az EU a második legnagyobb felvevő. Az EU-ba szállított korallok mennyisége 1990 és 1995 között a négyszeresére nőtt. Indonézia 891 000 db élő korallt exportált 2001-ben. A legnagyobb felvásárlók sorrendben az USA, az EU tagállamok és Japán voltak.