Fajok és elterjedésük Kérgesteknős (Dermochelys coriacea) Álcserepes teknős (Caretta caretta) Levesteknős (Chelonia mydas) Cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) Zöld fattyúteknős (Lepidochelys olivacea) Atlanti fattyúteknős (Lepidochelys kempii) Ausztrál levesteknős (Natator depressus) A két utóbbi faj kivételével trópusi és szubtrópusi tengerekben világszerte elterjedtek. Az utóbbi két évszázadban számuk csökkent, állományaik a kihalástól veszélyeztetettek Tengeri teknősökből készített termékek A trópusi országok piacain nem számítanak ritkaságnak a tengeri teknős használati és dísztárgyak, így csizmák, fésűk, szemüvegkeretek, ékszerek és kitömött teknősök. Ezeket az árukat megvásárolni és az országba behozni tilos, akárcsak a teknőshúst, és a belőle készített leveseket, konzerveket. Egyéb veszélyeztető tényezők Tojások begyűjtése, ivarérett példányok elejtése emberi fogyasztás céljából. A halászok nincsenek tekintettel a teknősökre, ezért a tonhalak, kardhalak és garnélarákok kifogására használt halászhálókban évente hozzávetőleg 300 000 tengeri teknős pusztul el. Élőhelyek pusztulása, környezetszennyezés. Tudta-e? Hogy a teknős számos kultúrkörben a hosszú élet, a termékenység és az erő szimbóluma. Hogy már a fáraók idején kereskedtek teknőspáncéllal és a belőle készült ruhadíszekkel. Hogy a nőstények évente vagy kétévente rakják le tojásaikat, mégpedig mindig arra a partra, ahol ők maguk kikeltek. Hogy az ivarérettséget 20-30 év alatt érik el.